Üdvözöljük honlapunkon

Mikor épült az első bölcsőde a világon?

A bölcsődék történetéről

A világon az első bölcsődét Párizsban nyitották meg 1844-ben, s pár év múlva már közel 400 hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban egyházi létesítményként. Magyarországon is megindult a szervezőmunka, és 1852 januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök és nagy-prépost, valamint Forrayné Brunszvik Júlia – Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítója unokahúgának – támogatásával. Az első "bölcsőház" fővédnökének olyan magas rangú támogatót is sikerült megnyerniük, mint Albrecht főherceg felesége, Hildegarde. A hosszú előkészítő munka és jótékony célú gyűjtés eredményeként 1852. április 21-én Pesten, az akkori Kalap u. 1. szám alatti bérház (ma V. ker. Irányi u. 2-4.) földszintjén megnyílt az ország első bölcsődéje, ahol 5 szobában 38 gyermekről gondoskodtak. 

Eleinte 4 éves korig fogadták a gyerekeket teljes ellátással, sőt ruházatot is biztosítottak. A felvételnél mérlegelték a családi körülményeket, s a bölcsődébe kerülő gyerekek többnyire sokkal jobb anyagi feltételek közé kerültek, mint amilyet a család tudott volna otthon biztosítani.

Később a bölcsődék működtetéséhez az egyház nem tudott elegendő fenntartási költséget biztosítani, így megpróbálták a pénzt magánszemélyek adakozásából összegyűjteni. Társasági körökben egyre népszerűbb és divatosabb lett a kisgyermekek támogatása. A jótékonykodók között volt többek között gróf Andrássy Gyuláné, báró Eötvös Józsefné, a józsefvárosi bölcsőde pedig Erzsébet királyné (Sissi) védnöksége alatt működött.

1916-ban Heim Pál a bölcsődék jobb működési feltételeinek megteremtésére alakult Stefánia Szövetség keretén belül elindította a Központi Védőnőképző Iskolát, hogy a gyermekeket gondozók nagyobb szakértelemmel tudják végezni munkájukat.

 

A bölcsődékre, a bölcsődei dolgozók munkájára ma is nagy szükség van. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a bölcsődei férőhelyek iránti igény még napjainkban is meghaladja a férőhelyek számát, 2011-es statisztikai adatok szerint 35 450 helyre 36 685 gyermek felvételét kérték.

Hazánkban a bölcsődei ellátás - a gyermekjóléti szolgáltatások között a legrégibb –, immáron 162 éves múltra tekint vissza. Az első bölcsődét a Pesti Első Bölcsődei Egylet hozta létre Pesten hosszú előkészítő munka és jótékony célú gyűjtés eredményeként 1852. április 21-én, az akkori Kalap u. 1. szám alatti bérház (ma V. ker. Irányi u. 2-4.) földszintjén, ahol 5 szobában 38 gyermekről gondoskodtak. A bölcsőde, Majer István püspök és nagy-prépost, valamint Forrayné Brunszvik Júlia – Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítója unokahúgának – támogatásával jött létre. Az első "bölcsőház" fővédnökének olyan magas rangú támogatót is sikerült megnyerniük, mint Albrecht főherceg felesége, Hildegarde.

Ezen első Pesti bölcsőde megnyitásának tiszteletére 2010 óta ünnepelhetjük a Bölcsődék Napját és idén először a 15/1998. NM rendelet 45/A. § előírása alapján ez az ünnep, nevelés nélküli munkanappá vált.

A bölcsődei nevelés – gondozás feladata a gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése és a gyermek fejlődésének az elősegítése. Munkánk során igyekszünk feladatunkat ennek tükrében végezni. Olyan lehetőségeket biztosítva ahol a szülő és gyermeke élvezheti az együttlét örömét, a gyermek megtapasztalhatja a szabad játékot. Kedvére mozoghat, értékes irodalommal találkozhat, és beszélő környezetben sajátíthatja el az anyanyelvét. Célunk, hogy a bölcsődéseinket óvodáskorukig a családdal együttműködve neveljük és segítsük személyiségük kibontakozását. Adjunk lehetőséget arra, hogy egészségesen fejlődjenek és tapasztalatokat szerezzenek, hogy erre az óvodai nevelés építeni tudjon.

 

Visszatekintve, a bölcsődei szakma, a több mint másfél évszázados történelme során igen sok változást élt meg, és jelentős fejlődésen ment keresztül. Mára már nemzetközileg is elismert a magyar bölcsődékben folyó szakmai munka.

 Uniós tagságunkból adódóan 2014 fontos éve a bölcsődéknek. Ugyanis az Európai Bizottság szerint „A munka és a családi élet összehangolása: közös felelősség” ezért – az ECOS szakbizottság javaslatára – 2014-et a munka és a családi élet összehangolásának európai évévé nyilvánította az Európai Parlament.

Az EU2020 stratégia egyik fő célja a szegénység csökkentése. Azáltal, hogy a családok jobb lehetőségeket kapnak a munka és a család, illetve a gondozási felelősségek összekapcsolására, a családok nagyobb része lehet többkeresős, ami által csökken a szegénység veszélye, és lehetővé válik jobb oktatást és jövőbeni lehetőségeket biztosítani a gyermekeik számára.

Ma Magyarországon a bölcsődék, több mint 160 éve ott állnak a családok mellett, a családok szolgálatában, korábban egészségügyi, manapság szociális (gyermekjóléti) intézményként. Kérdés talán az, hogy Magyarországon mikor kerül széles körben felismerésre, hogy nem három éves korában születik meg a gyermek és a bölcsődei falak között nem csak gondozó, hanem az életkori sajátosságoknak megfelelő nevelő munka is folyik. Erre a gondozó-nevelő munkára épül majd a gyermek magasabb szintű oktatása-nevelése és szocializációja.

„A bölcsődei falakon belül folyó kisgyermeknevelői munkát a csendes esőhöz lehet hasonlítani. A csendes esőhöz, amely jó sokáig tart, áztatja a földben megbújó magokat. Azok magukba szívják a nedvességet, és később ezért aztán akár szárazság idején is képesek termőre fordulni.”(Szűcs Viktória a BDDSZ elnöke, Eger 2014. 04. 22. a Bölcsődék Napja ünnepség)